A Volvo Cars a mai napon elárulja, az ittas vezetés és a figyelemelterelés problémakörével foglalkozva miként igyekszik teljes mértékben felszámolni a halálos kimenetelű baleseteket.
A gyorshajtás mellett, amely ellen a végsebesség korlátozásával igyekszik küzdeni a vállalat, az ittas vezetés és a figyelemelterelés a közlekedésbiztonság szempontjából legaggályosabb két jelenség. Ez a három terület testesíti meg a Volvo Cars halálos kimenetelű közlekedési balesetek nélküli jövőképének legfontosabb akadályait; megoldásukhoz a vállalatnak az emberi viselkedésre is figyelmet kell fordítania biztonsági fejlesztései során.
Az NHTSA adatai szerint például az Egyesült Államokban, 2017-ben a halálos kimenetelű autóbalesetek csaknem 30 százalékában közrejátszott az autóvezetők alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltsága.
A Volvo Cars meggyőződése, hogy az ittas vezetés és a figyelemelterelés ellen fedélzeti kamerák és egyéb érzékelők beépítésével lehetne fellépni. Ezek felügyelnék a vezetőt, és lehetővé tennék, hogy a jármű közbeavatkozzon, amennyiben egy nyilvánvalóan ittas vagy figyelmetlen vezető nem reagál a figyelmeztető jelzésekre, és ezzel halálos vagy súlyos sérüléssel járó baleset okozását kockáztatja.
A beavatkozás számos formát ölthet, a jármű sebességének korlátozásától kezdve a Volvo on Call segélyszolgálat riasztásán át egészen a végső megoldásig: a jármű lelassításáig és biztonságos megállításáig.
„Ami a biztonságot illeti, ahelyett, hogy mérsékelnénk az elkerülhetetlen balesetek hatását, arra törekszünk, hogy eleve elkerüljük a baleseteket.” – mondta Henrik Green, a Volvo Cars kutatásért és fejlesztésért felelős alelnöke. „Ebben az esetben kamerák segítségével ismerjük fel azt a magatartási mintát, ami súlyos sérüléshez vagy halálhoz vezethet.”
Ilyen viselkedés lehet például, ha a vezető huzamosabb ideig egyáltalán nem kormányoz, ha szemét hosszasan csukva tartja vagy nem az utat nézi, ha szélsőséges mértékben kóvályog a sávok között, vagy ha reakcióideje rendkívül lelassul.
A fentiekben ismertetett vezetőfelügyeleti rendszer fontos szerepet játszik annak a megvalósításában, hogy a jármű aktívan döntéseket hozva hozzájáruljon az olyan balesetek megelőzéséhez, amelyek súlyos vagy halálos sérülést okozhatnak.
„Rengeteg baleset következik be ittas vezetők miatt.” – mondta Trent Victor professzor, a Volvo Cars vezetői magatartással foglalkozó szakértője. „Egyesek úgy vélik, alkohol fogyasztása után is képesek autót vezetni, az nem befolyásolja képességeiket. Szeretnénk gondoskodni arról, hogy az alkoholos befolyásoltság ne sodorja veszélyhelyzetbe az embereket.”
Az új generációs Volvo SPA2 méretezhető padlólemezre épülő modellek lesznek az első olyan Volvo gépkocsik, amelyeket fedélzeti kamerákkal szerelnek fel. Erre a 2020-as évek elején kerülhet sor. A kamerák pontos számáról, illetve azok elhelyezkedéséről a későbbiekben adunk tájékoztatást.
A mai bejelentés szervesen kapcsolódik ahhoz a korábbi bejelentéshez, hogy a Volvo Cars 2020-tól 180 km/órában korlátozza minden autójának végsebességét, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a gyorshajtás veszélyeire.
A vállalat párbeszédet kíván kezdeményezni arról, hogy az autógyártóknak jogában áll-e – vagy esetleg egyenesen kötelessége-e – olyan technológiákat beépíteni autóikba, amelyek megváltoztatják az autóvezetők magatartását. A sebességkorlátozás és a fedélzeti kamerák beépítése egyaránt rámutatnak arra, hogy az autógyártók a kedvezőbb vezetői viselkedés elősegítése révén hogyan járulhatnak aktívan hozzá a halálos kimenetelű közlekedési balesetek teljes felszámolásához.
A Volvo Cars ugyancsak a mai napon mutatta be a Care Key-t: ezzel a 2021-es modellévtől minden Volvo modell alapfelszereltségéhez tartozó technológiával a Volvo tulajdonosok korlátozhatják járművük végsebességét, mielőtt azt kölcsön adnák másoknak.
A Care Key, a vezetőt felügyelő kamerák, a sebességkorlátozás, valamint a már ma is létező vezetőtámogató rendszerek együttesen ugyanazt a célt: a biztonságosabb vezetés elősegítését szolgálják.
Hozzászólások