Melós napon van túl a Szalay Balázs, Bunkoczi László kettős. A tizenegyedik Dakarját teljesítő pilóta a régi szép időkben érezhette magát, amikor éjszaka mászta a dűnéket úgy, hogy a navigátora előtte sétált, nézte, hogy merre menjenek. A páros még így is (ez kisebb csoda) az 59. helyen fejezte be a szakaszt, s az egyik utolsó volt, aki még ki tudott jönni - a többiek a dűnék között éjszakáztak, ha jót akartak maguknak.

A Copiapó- Copiapó hurokszakasz végén ugyanis olyan hatalmas dűnék állták a versenyzők útját, amelybe még a tapasztalt pilótáknak is beletört a bicskájuk. De menjünk sorban! A kettéosztott szakasz első részén száz kilométerig értékelhetetlen volt az Opel Dakar Team szelektívje - már legalábbis abból a szempontból, hogy a páros nem tudta a saját tempóját autózni, ugyanis akkora por volt előtte, hogy szinte semmit sem látott. Az utolsó harmincon aztán megjött az oldalszél (nagyon hálásak voltak érte), s akkor kezdődött Szalayék számára a verseny. A magyar páros a 23. helyen zárta az első rész-szakaszt, s a sikertörténet folytatódhatott volna a dűnék között. 

"Nagyon nehéz szakasz volt. A homokkő hegyek lefelé jövő oldalán olyan letörések voltak, hogy alig lehetett róluk lejönni. Az autó négy kerékkel csúszott lefelé, s a dűne alján sem lehetett lendületet venni, mert ott is törés volt, úgyhogy lassan leereszkedtünk, majd vettünk egy lendületet, de persze azzal nem ment fel az Antara a csúcsra. Úgyhogy ledöntöttük az autót, de fogalmunk sem volt, mi van ott.
Visszatért a régi érzés, hogy éjszaka botorkálunk a dűnék között, keresünk egy halvány fénypontot a horizonton. Ezt azért annyira nem szeretem" - vallotta be Szalay.

Ez a helyzet azért állhatott elő, mert húsz kilométerrel a cél előtt az autóban eltört a jobb hátsó féltengely. Szalay és Bunkoczi ment felfelé a dűnén, a pilóta kapcsolt egy egyest, amikor az autó megállt.
Először azt hitték a kuplung ment tönkre, de aztán kiderült, hogy féltengelytörés.

„Nekiálltam kicserélni a féltengelyt, Laci meg közben visszament a pálya azon szakaszára ahol a legtöbben átmentek a dűnén, nehogy Darázsi Zsoltiék elkerüljenek minket. Aztán kiderült, hogy az egyik csavar menetét teljesen megette a homok, úgyhogy egy kisreszelővel - alig volt nagyobb egy körömreszelőnél, elkezdtem menetet reszelni. A végén aztán, ahogy már említettem, jött a sötétben botorkálás." A csapat versenykamionja, a Darázsi Zsolt, Hoffmann Péter, Vörös Ferenc trió a dűnék között éjszakázik és reggel folytatja az útját, amikor felkel a nap. Így látta a legjobbnak a csapat.

•  

Küldés e-mail-ben: