A Volvo Car Corporation számos új csúcstechnológiás biztonsági megoldás fejlesztésével jelentős lépéseket tesz azon 2020-ra kitűzött célja megvalósítása felé, hogy senki ne veszítse életét vagy sérüljön meg súlyosan egy új Volvo gépjárműben ülve.

A Volvo az új technológiák nagy részét az autóvezetőknek a modern közlekedési környezetben való viselkedéséhez igazítva alakítja ki. A mai autóvezetők különböznek a korábbiaktól. Három különböző amerikai kutatóintézet által végzett felmérés is azt mutatja, hogy a modern autóvezetők a volán mögött töltött idejük 25-30 százalékában mással foglalkoznak, például a mobil kommunikációra összpontosítanak. Egyre gyakoribbak az olyan vezetők, akik telefonálnak, és akik megnézik e-mail és szöveges üzeneteiket. Mivel az ilyen helyzetek befolyásolják, hogy a vezető hogyan figyel az útra, ezeket is figyelembe kell venni az új technológiák fejlesztésekor.

A Volvo fejlesztései három fő területre összpontosítanak: a biztonságos sávtartásra, a balesetek elkerülésére a kereszteződéseknél és elágazásoknál, illetve a vaddal való ütközések elkerülésére. Jelenleg a következő fejlesztési projektek vannak folyamatban:
Az autonóm vezetés támogatása
Kereszteződési támogatás
Az állatok észlelése

Autonóm vezetés forgalmi dugókban
Az autonóm vezetés támogatása segítséget nyújt a sofőrnek a sáv-, valamint a forgalom ütemének tartásában, amennyiben sorok alakulnak ki.

„A lassan haladó kocsisorokban való vezetés monoton és unalmas része sok sofőr mindennapjainak. Az autonóm vezetési technológiának köszönhetően az autó segíti a vezetőt az előtte haladó jármű kényelmes és biztonságos követésében” – magyarázta Fredrik Lundholm, a biztonsági rendszerekért felelős részleg funkciófejlesztője.



Egy kamera és a radarérzékelők adatainak felhasználásával az autó képes az előtte haladó jármű követésére. A motor, a fékek és a kormányzás automatikusan reagál. Ha az elöl haladó járművet egy akadály az úton gyors mozdulatra kényszeríti, a vezetőt kisegíti a kormányzási rendszer, amely ugyanabba az irányba fordítja az autót.

„Ez a funkció jelentősen megkönnyíti a sofőr életét. A fejlett technológiánk első generációja a lassan haladó kocsisorokban való vezetésre összpontosít. Az autó az azonos sávban előtte haladó járművet követi. A döntés azonban mindig a sofőré, bármikor átveheti az irányítást” – tette hozzá Fredrik Lundholm.

Automatikus fékezés a kereszteződéseknél
A kereszteződések és az elágazások jelentik a modern közlekedési környezet legösszetettebb részét. Amikor több úthasználó egyszerre keresztezi egymás útját és különböző irányokból érkeznek, akkor egy kis hiba is elég egy súlyos balesethez. Az Egyesült Államokban 2007-ben a halálos balesetek 21,5 százaléka kereszteződésekben történt, és 16 EU-tagállamban (Svédország nélkül) ugyanez az érték 20,6 százalék volt 2006-ban.



Mattias Brännström – aki az aktív biztonsági rendszerek részlegén szerzett doktori fokozatot, és a jelek és rendszerek specialistája a Chalmers Műszaki Egyetemen – felelős a kereszteződési támogatásért, amely egy, a Volvo modellekre összpontosító kutatási projekt. A rendszer figyelmezteti a sofőrt és automatikusan fékez a keresztirányú forgalom esetén, amennyiben szükséges.

„A kereszteződési támogatás érzékelők segítségével felméri a teljes közlekedési helyzetet. Ha kritikus helyzetet érzékel a rendszer, akkor villámgyorsan hozza meg a beavatkozáshoz szükséges döntést” – mondta Mattias Brännström.

A szakember ezt egy rajzzal példázza, ahol balra kanyarodó autók várakoznak egy kereszteződésnél. Amikor a lámpa zöldre vált, az autók sorban elindulnak balra. Hirtelen egy autó keresztben áthajt a piroson, azonnali vészhelyzetet teremtve.

„Ilyen helyzetben a kanyarodó autó automatikusan lefékez, hogy elkerülje az ütközést. A kereszteződési támogatás tehát egy olyan rendszerként szolgál, amely nem csak a sofőr saját hibáit veszi számításba, hanem a forgalom más résztvevőiét is” – fejtette ki Mattias Brännström.

Elmondása szerint a Volvo biztonsági megközelítése arról szól, hogy az autók az emberekhez hasonlóan viselkedjenek. Az érzékelők jelentik a szemet, a számítógépek az agyat, a fékek pedig az izmokat.

„A fejlett technológiánkkal azt próbáljuk elérni, hogy az autó ugyanazt tegye, mint amit egy ember tenne, ha lenne ideje végiggondolni a helyzetet. A lehető legtöbb szituációban kívánunk támogatást nyújtani” – összegezte Mattias Brännström.

Annak érdekében, hogy megfelelő adatok álljanak rendelkezésre egy ilyen rendszer kifejlesztéséhez, az autók több százezer kilométert tettek meg különböző közlekedési környezetekben, a világ különböző pontjain. A rendszernek ugyanis képesnek kell lennie segíteni az autóvezetőket Bangkokban és Vancouverben egyaránt, mindezt pedig úgy, hogy igazodjon a közlekedési stílusoknak illetve a forgalom intenzitásának helyi változataihoz.

Az állatok észlelése a vaddal való ütközéseket helyezi a középpontba
Természetesen ez az adatgyűjtés nem csak városi környezetekre korlátozódik. Vidéken, illetve a távolabbi területeken számos súlyos ütközés történik állatokkal. Az ilyen ütközésekből származó balesetek nemzetközi szinten jelentős közlekedési problémát jelentenek. Kanadában évente körülbelül 40.000 ilyen baleset történik, amely a jármű sérülését okozza. Svédországban 47.000 állattal való ütközés történt 2010-ben, ebből 7000 alkalommal jávorszarvas okozta a balesetet. Norvégiában, Finnországban és Oroszországban a kanadaihoz illetve svédországihoz hasonlóak a körülmények. Amerikában évente 200 ember veszíti életét a vadgázolások miatt, ott leginkább szarvasok okozzák a baleseteket.

Ezek a hivatalos statisztikák azonban nem tárják fel teljesen a valóságot. Például ezek az adatok nem tartalmazzák az összes olyan balesetet, amikor a sofőr elrántja a kormányt, hogy elkerülje az ütközést az állattal, és emiatt egy másik járművel ütközik vagy lecsúszik az útról. Az Umeåi Egyetem egy tanulmánya szerint a 2003 és 2010 között történt halálos közúti balesetek több mint 23 százaléka azután következett be, hogy a sofőr elrántotta a kormányt, hogy elkerülje az ütközést egy jávorszarvassal, és e számok nem szerepelnek az állatokkal való ütközések hivatalos statisztikáiban. A Volvo jelenleg is dolgozik egy, az állatok észlelését végző rendszeren, amely nappali és éjszakai körülmények között is képes az állatok felismerésére, illetve a jármű lefékezésére.



„A technológia a gyalogosfelismerő rendszerünk továbbfejlesztése. Kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a rendszer sötétben is működjön, mivel a legtöbb ütközés a vaddal alkonyatkor és a hajnali órákban történik” – magyarázta Andreas Eidehall, az aktív biztonsági rendszerek műszaki szakértője.

Az állatok okozta közlekedési balesetek gyakran utazási sebességnél történnek. A cél az, hogy a becsapódás sebessége 100-110 km/óráról 80 km/óra alá csökkenjen. Ahogy a sebesség 80 km/óra alá csökken, az autó védelmi rendszerei hatékonyan működnek, és kisebb a súlyos sérülések kockázata. Ehhez az szükséges, hogy körülbelül 30 méteres távolságból észlelni lehessen az állatot. Egy másik fontos szempont az a reakcióidő, amely az akadály azonosítása és a rendszer reakciója között eltelt időt jelenti.

„A fejlett technológiánknak köszönhetően még jobban le tudjuk rövidíteni a reakcióidőt annak érdekében, hogy javítsuk a rendszer hatékonyságát” – mondta Andreas Eidehall.

A rendszer hatalmas adatbázisok feldolgozásával tanulja meg felismerni az állatok körvonalait és mozgásmintáikat. A mozgó állatokról készült képek gyűjtése folyamatosan történik. Mivel az állatok azonban sok tekintetben tökéletesre fejlesztették a rejtőzködést, ez egy összetett folyamat.

„Komoly kihívást jelent azoknak az adatoknak az összegyűjtése, amelyek segítenek megérteni, hogyan észlelhetjük azt, amit a természet a legjobban próbál elrejteni előlünk. A figyelem középpontjában a nagytestű állatok állnak, mivel ezek okozzák a legnagyobb kárt és a legsúlyosabb sérüléseket. Jávorszarvassal és nagyméretű szarvasbikákkal dolgoztunk, de számításba vettük a lovakat és a szarvasmarhákat is. A következő lépés a kisebb testű állatok, például az őzek és vaddisznók felismerésének képessége” – fejtette ki Andreas Eidehall.

A sikerhez együttműködés szükséges
„E technológiák fejlesztése nagyon gyors ütemben halad. Az érzékelők és egyéb elektronikai eszközök folyamatosan csökkenő árai mellett az a szándékunk, hogy ezek a fejlett megoldások a jövőben valamennyi modellünkbe bekerüljenek. Emellett a megfelelő hatóságokkal, a biztosítótársaságokkal és a többi autógyártóval való szoros együttműködésünk is létfontosságú a balesetmentes közlekedési környezetről alkotott jövőkép megvalósításához” – foglalta össze Jan Ivarsson.

•  

Küldés e-mail-ben: