A francia technika, az olasz stílus és az angol humor találkozásából született minden idők talán legfrappánsabb és feltétlenül legstílusosabb 404-es hibaüzenete.

Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy ez a bizonyos üzenet a Peugeot brit és magyar importőrének oldalán is megjelenik, akkor a márka ismerői már ki is találták, miről van szó…

Az oldal nem található: aligha létezik olyan internetező, aki legalább egyszer ne futott volna bele ebbe a hibaüzenetbe. A jelenséget az okozza, hogy a kért tartalom valamilyen okból nem elérhető a weboldalon – vagy azért, mert törölték az adott oldalt, vagy, mert a tartalom címe megváltozott. A jelenségre utaló 404-es hibakód gyakori előfordulása miatt az egyik (vagy talán az egyetlen) olyan kódüzenet, amelyet a világhálón előképzettség nélkül bóklászó, átlagos felhasználók is tudnak értelmezni.

Pont a gyakori előfordulás miatt a kreatív webfejlesztők gyakran egészítik ki vicces, látványos vagy egyéb módon eredeti grafikai megoldásokkal, szövegekkel az üzenetet. Hogy ezzel a személyes megvalósítással ténylegesen enyhítik-e a felhasználók kudarc felett érzett csalódottságát, vagy csak még dühösebbé teszik őket, arról tudomásunk szerint még nem készült felmérés (eddig).

Az viszont biztos, hogy a világhálón nem hivatalos versengés folyik a legötletesebb Error 404-es oldal cím elnyeréséért – és az is biztos, hogy az autórajongók körében egyetlen más hibaoldal sem arathat olyan osztatlan sikert, mint az, amelyet a Peugeot rendszergazdái valósítottak meg.

Ha rég lejárt linkre kattintunk, az oldalon minden kísérőszöveg nélkül egy veterán Peugeot szedán jelenik meg. A hozzáértők könnyen felfedezhetik rajta az isteni Pininfarina keze nyomát: ez volt a második olyan Peugeot modell, amelynek vonásait az olasz dizájner álmodta meg.
A kortalan szépségű vonalvezetés volt az egyik oka annak, hogy az 1960-ban bemutatott, különféle karosszériaváltozatokban rendelhető típus gyorsan nagy népszerűségre tett szert.

A másik pedig a tartósság és a kiváló ár/érték arány szerencsés kombinációja, aminek köszönhetően nem csak egész Európában, de Latin-Amerikában és Afrikában is keresett volt a 404-es – mert hiszen miért is titokzatoskodnánk tovább ennek a nagy történelmi jelentőségű típusnak a nevével? Másfél év alatt közel hárommillió példányban talált gazdára az autó, amelyet ha máshonnan nem, Jean-Paul Belmondo 1965-ben bemutatott, korszakalkotó filmjében, a Jean-Luc Godard által rendezett Pierrot le Fou (Bolond Pierrot) című újhullámos alkotásból ismerhetünk.

Az autó típusjelzése és a XXI. századi hibakód közötti egybeesés persze csak a véletlen műve, az a döntés azonban, amely ezt lehetővé tette, jóval korábbra vezethető vissza. A márka első modern, sorozatgyártású típusa az 1929-es Párizsi Autószalonon mutatkozott be.
Piaci bevezetését a nagy gazdasági világválság árnyékolta be, ám kiváló ár/érték arányának köszönhetően az összeomlás közepette is sikeres tudott maradni, és gyakorlatilag egymagában segítette át az autógyártót a válságon.

Ezt a típust Peugeot 201-nek hívták, és a márkára mindig is jellemző, pragmatikus szemléletet tükrözte: az első számjegy az autó méretét, a második a generációját jelölte – a francia autógyártó tehát már ekkor jóval nagyobb léptékben gondolkodott, mint azt a körülmények egyébként indokolttá tehették volna.
Örök kérdés viszont, hogy honnan jön a szám közepén a nulla: a leggyakoribb magyarázat, hogy a dizájnerek így szerették volna hasznosítani a kurblilyukat a hűtőmaszkon. Ennek ellentmond, hogy a típusjelzés a pajzs felső részére került, messze az indítókar behelyezésére szolgáló nyílástól – sokkal valószínűbb tehát, hogy a névadók egyszerűen érezték, hogy esztétikailag szerencsésebb egy semleges grafikai elemmel elválasztani egymástól a jelentéssel bíró számjegyeket.

Mivel a Peugeot 201 sikeres lett, a márka az előre elképzelt úton haladt tovább: számozása a mai napig jól áttekinthetővé teszi a modellek közötti összefüggéseket, az egyes méretosztályokat. Az eredeti elgondolás gyorsan elnyerte az ügyfelek tetszését, és az évek során a márka védjegyévé vált. Olyannyira, hogy amikor a Porsche az 1960-as években bemutatta a 356 utódját, az annak eredetileg elképzelt 901-es típusnevet kénytelen volt 911-re változtatni – utólag visszagondolva alighanem hálásak lehetnek ezért a Peugeot-nak.

A nómenklatúra mára kiegészült a szabadidőjárműveket jelző ’00’-ás szerkezettel, így az ügyfelek könnyen azonosíthatják az azonos méretosztályba tartozó, de eltérő konfigurációjú típusokat. Az elmúlt több mint 92 évben mindössze két közúti személyautója volt a Peugeot-nak, amely nem követte ezt a nómenklatúrát: Az egyik a 2009 és 2015 között gyártott Peugeot RCZ kupé, a másik pedig az ezzel nagyságrendileg egy időben forgalmazott Peugeot Ion elektromos kisautó volt – igaz, az utóbbinál nem kell különösebben nagy képzelőerő, hogy azt az ó-t nullának olvassuk…

•  

Küldés e-mail-ben: