Nincs rá szó mit érzünk, bár, ha még most is vidámak akarunk maradni, akkor annyit mondhatunk, végül is Monzához képest javítottunk két helyet, de ez akkor is iszonyat. A döbbenet az, hogy egy "ugyanilyen" Honda került a poleba, Tarquinive

Eközben a zengős box és versenyzője azon idegeskedett, hogy a jobboldali felfüggesztés, valószínűleg a lengéscsillapító miatt stabilitást vesztett az autó, nem fordult jól. Olyan volt mint egy hullámvasút, pedig nem volt baja. Ezzel párhuzamosan hátulról folyt az üzemanyag, meg ott valami elöl elolvadt, áhhh, elég, befejezem.

Mintha eltűnt volna a magyar fiú a mezőnyből. Még futottunk egy valamirevaló kört, egy darabig élt az illúziónk, ott lehetünk! Aztán féltávnál Monteiro a betonfallal horzsalkodott, ki fogjátok találni, ki is gyulladt, mit a miénk korábban. Más kérdés, ha tűzforró a technika a törés után, fogadni lehet a lángokra. Utána már csak mellékszereplők voltunk.


Interjú Norbival

Hanem, Tarquini mester simán nyerte a Q1-et és a Q2-tőt. Nem akármi. Már csak arra kellene magyarázat, nekünk mikorra készül el az autónk. A Honda bírja, bírná a gyűrődést, ezt az olasz klasszis bemutatta. Csak valahogy a mi Hondánk egyformább a többinél...
Juni György Zengő Motorsport