Címkék: Peugeot | rally

2023. május 14. vasárnap, 06:19

 

Egyszerre került eladósorba a Peugeot Sport történelmének két fontos kincse. A tereprali versenyautókat nem csak gyártójuk köti össze, hanem egykori pilótájuk: minden idők egyik legnagyszerűbb raliversenyzőjének személye is.

 

 

 Egy versenyautók értékesítésére szakosodott online vásártéren Sébastien Loeb két egykori Peugeot-ja is megvásárolható. Az alkalom önmagában is szenzációsan hangzik, ahhoz azonban, hogy súlyához mérten tudjuk értékelni a lehetőséget, érdemes egy kicsit a színfalak mögé pillantani. A Peugeot-nak ugyanis sajátos viszonya fűződik a Dakar-ralihoz. A márka kétszer futott neki az 1979 óta zajló, többször újragondolt, de ikonikus státuszát mindvégig megőrző terepversenynek. Részvétele mindkét alkalommal rövid, ám annál diadalmasabb volt, és hasonló fordulatok jellemezték.

 

 

 

A francia márka először 1986-ban nevezett a Dakarra, gyakorlatilag egy kényszermegoldással. A rali világbajnokságból frissen kitiltott B-csoportos Peugeot 205 T16 sebtiben átalakított változata és a zseniális Ari Vatanen együtt verhetetlennek bizonyult Afrikában. A Peugeot Sport mérnökei számára azonban már ekkor nyilvánvaló volt, hogy egy hosszabb tengelytávú modellbe ültetve még jobban teljesíthetne a hajtástechnika.

Ezért aztán kifejlesztették a Peugeot 405 T16-ost, amelyet az 1987-es Dakar során elloptak (!), a Peugeot mégsem maradt győzelem nélkül: erről a Dakaron akkor először induló Juha Kankkunen gondjaira bízott, tartalékként indított 205 T16 gondoskodott. Vatanen és a Peugeot 405 T16 aztán 1988-ban és 1989-ben mégis bizonyíthatott a Dakaron, az ezt követő években azonban a márka figyelme a motorsport más területeire összpontosult.

Negyed évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a Peugeot Sport ismét visszakanyarodjon az ikonikus terepralihoz. Időközben sok minden megváltozott: a Dakar már csak nevében idézte az afrikai helyszínt, a verseny Dél-Amerikában zajlott, a francia versenyautó kiindulási alapját pedig ismét egy rövid tengelytávú modell adta, ám a márka aktuális kisautója helyett a kor divatjának megfelelően az eleve nagyobb hasmagasságú Peugeot 2008-at választották.

Megmaradtak ugyanakkor a versenyautóknál korábban már bevált hátsókerékhajtásnál: lényegében egy könnyű homokfutót építettek, amelynek teljesen eltérő jellemzői mellett elméletileg hasonlóak a győzelmi esélyei a változatos terepeken zajló ralin, mint a félelmetes erejű, összkerékhajtású monstrumoknak.

A 2008 DKR ütőképessége 2015-ben megmaradt az elmélet szintjén, azonban éppen erre a kudarcra volt szükség ahhoz, hogy 2016-ra verhetetlen autót építsen a Peugeot Sport. A 2008 DKR nyomtávját kiszélesítették, tömegközéppontját leültették, első és hátsó túlnyúlásait szinte megszüntették. Az autó vadonatúj aerodinamikai csomagot kapott, ami a légellenállását

csökkentette, a fékek hűtését és a motor légellátását viszont javította. A futóművet az alapoktól tervezték újra, és erősebb motort szereltek az autóba – a háromliteres, hathengeres dízel legnagyobb teljesítménye elérte a 340 lóerőt, maximális forgatónyomatéka 800 Nm volt. Stefan Peterhansel és az előző évi 2008 DKR-re csak nevében emlékeztető autó 2016-ben félórás előnnyel nyerték meg a versenyt.

2017-re fordult a kocka: a név változott – megtámogatandó a Peugeot frissen bevezetett szabadidőjárművét, a második generációs 3008-ast –, a technikai viszont az előző évi győztes autó evolúciója volt. A motor még erősebb lett alacsony fordulatszámokon, a futóművet tovább finomították, valamint első ízben klímaberendezést szereltek az autóba, hogy a pilóta és navigátora a gyakran pokoli külső hőmérsékleti viszonyok mellett is zavartalanul a vezetése koncentrálhasson.

 

 

 

A fejlesztések meg is hozták az eredményeket: nem elég, hogy Peterhansel megismételte előző évi győzelmét, a Peugeot 3008 DKR a második és harmadik helyet is megkaparintotta, megismételve a Peugeot 405 T16 1990-es hármas Dakar-győzelmét. 2018-ra kiszélesítették a nyomtávot – innen a 3008 DKR Maxi elnevezés –, ami a teljesen átdolgozott futóművel együtt a versenyautónak sokkal stabilabb, magabiztosabb úttartást, Carlos Sainz-nak pedig pályafutása harmadik Dakar-győzelmét hozta.

A Peugeot második Dakar-kampánya fenntartások nélkül sikeresnek volt mondható; Cyril Depres jóvoltából pedig 2016-ban és 2017-ben az Ázsiát átszelő, nem kevésbé embert és gépet próbáló Selyemút-ralit is megnyerték az aktuális versenyautók. Nem mindenki számára volt ugyanakkor diadalmas a visszatérés.

Minden idők legeredményesebb WRC pilótája, a kilencszeres rali világbajnok Sébastien Loeb még 2013-ban kötött barátságot a Peugeot-val, amikor egy különlegesen felkészített Peugeot 208 T16 volánja mögött példátlan időt futva megnyerte az észak-amerikai Pikes Peak hegyi felfutó versenyt. Magától értetődő volt, hogy a sportember a márka frissen újraindított tereprali-programjában is részt vett, és bár 2017-ben a dobogó második fokára állhatott márkatársa, Peterhansel mögött, ebben a műfajban közel sem tudott úgy kiteljesedni, mint a WRC világában.

Furcsamód azonban éppen Loeb viszonylagos sikertelenségének köszönhetően kerülhet most vissza a motorsport vérkeringésébe a Peugeot XXI. századi ralitörténetének két kincse: egy 2016-os 2008 DKR és egy 2017-es 3008 DKR. Ha ugyanis Dakar-győztes autókról volna szó, akkor nem egy rangos versenyautó-vásártéren hirdette volna meg azokat jelenlegi tulajdonosuk, hanem valamelyik nagy aukciós ház árverésén, luxuskörülmények között licitálnának rá tehetős gyűjtők. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne volnának értékes ritkaságok – a Peugeot Sport jellemzően öt példányt épített mindegyik szériából, és míg a 2017-es 3008 DKR-ből az összes fennmaradt, a 2016-os 2008 DKR egyik példánya menthetetlenül összetört, egy másik pedig – Peterhansel Dakar-győztes autója – egy osztrák gyűjteményben pihen.


Ezzel együtt sem muzeális tárgyként, hanem bizonyítottan ütőképes, jól karban tartott, bevethető terep-versenyautóként kínálják őket eladásra. Az autók állapotára az a PH Sport műhely a garancia, amely az elmúlt években folyamatosan gondozta, majd 2021-ben teljes körűen felújította azokat. Az 1990-ben alapított francia versenyistállóhoz hivatalos csatornákon keresztül kerültek az autók. A Peugeot Sport az új évjáratok bevezetésekor mindig nekik adta át ugyanis az előző szériás versenyautókat, amelyek technikája még bőven ütőképes volt ahhoz, hogy más – akár szintén első vonalbeli csapatok – rajthoz álljanak velük a Dakaron vagy más terepralikon.

Hogy ez mennyire így volt, jól mutatja, hogy a C22-es sorozatszámú 3008 DKR már ebben a formában, „újrahasznosítva” került Sébastien Loebhöz. 2019-re ugyanis a Peugeot Sport visszavonult a Dakartól, így a francia versenyző a Red Bull színeiben állt rajthoz a 2017-es (azaz első generációs) 3008 DKR-rel, amivel a harmadik helyen ért célba. A C16-os sorozatszámú 2008 DKR ellenben még a Peugeot eredeti programjának keretében került kapcsolatba Loebbel: az autó négy szakaszgyőzelem ellenére a kilencedik helyen zárta a 2016-os Dakart, majd ugyanebben az évben hetedikként ért vele célba Loeb a Selyemút-ralin.

Az autók ára nem nyilvános, a külön-külön meghirdetett 2008 DKR és a 3008 DKR megvásárlásának feltételeiről kérésre küld tájékoztatást az eladó.

 

 


  •  

Korábbi cikkek a témában:

 

Hozzászólások

Folyamatban....
Befejezve
Sikertelen

e-mail

Hírlevél


ADATVÉDELEM  |  IMPRESSZUM  |  MÉDIAAJÁNLAT

  OBSERVER