November első hetében két éjszakán át mérte 8-8 különböző gumiabroncs menetdinamikai jellemzőit egy Toyota Aurison és egy Suzuki Swiften a Genertel téligumi-teszt csapata Újpesten, egy vezetésbiztonsági pályán.

 

A tesztautókban műszerekkel rögzítették, hogy a tesztfeladatok során mikor csúsztak ki és hogyan fékeztek 0-ra az egyes gumiabroncsokkal a tesztautók.
A mérnökök külön pontozták a különböző gumik nyújtotta biztonságot vizes és száraz aszfalton, fékezéskor, illetve éles kanyarban.

Genertel téligumiteszt bemutatása

A Méréseket össszeállító és kiértékelő mérnökök:
Notheisz György, irányítástechnikai mérnök
Sesztakov Viktor, doktorandusz, BME Gépjárművek Tanszék

Az eredmények nem okoznak meglepetést: már a hűvös, vizes időjárásban sokat jelent a téligumik használata, hiszen amikor a kisebbik tesztautót a tesztgyőztes gumival szerelték fel, kb. 4,5 méterrel rövidebb úton állt meg 65 km/h-ról „satufékezve”, mint amikor a feladatban legrosszabbul szereplő nyárigumin gurult. A nagyobb autó esetében a különbség a tesztgyőztes téligumi és a tesztvesztes nyárigumi között 5,25 méterre nőtt.

25%-kal nőtt a féktáv nyári gumin
Ezek a távolságok a teljes fékutak ¼-ét, 1/5-ét teszik ki – ez gyakorlatilag másfél kisautó, vagy egy kombi autó hosszának felelnek meg. Tehát a gumiválasztás jelentősen befolyásolhatja egy-egy ráfutásos baleset bekövetkeztét – derül ki az eredményekből.

Az eredményekből az is kiderül, hogy téligumi és téligumi között is jelentős különbségek vannak: a mérések során legrosszabbul szereplő téliguminál még a négyévszakos gumi is nagyobb biztonságot nyújtott száraz és nedves aszfalton, mindkét tesztautón. A jobban szereplő téligumik egyértelműen biztonságosabbak a négyévszakos gumiabroncsoknál, ez különösen a Suzuki Swifttel folytatott mérések során volt szembetűnő.


A gumiteszt menete:

A gumikat a téligumi-teszt munkatársai több gumikereskedést megkeresve vásárolták meg. A gumikat elérhetőség szerint válogatták ki: azaz olyanok vettek részt a téligumi-teszten, amelyekből a kereskedők jelentősebb készletet hoztak be idén Magyarországra.
A gumikra a munkatársak nem kértek kedvezményt, illetve a gyártókkal sem vették fel a kapcsolatot.
Megvizsgálták a gumiabroncsok Shore A keménységét 20,1..20,7°C-on. Az értékeket a táblázat tartalmazza.



Kétféle tesztet végeztek, vészfékezéseket és ívmeneti sodródás vizsgálatot.
1. A vészfékezési lassulás mérését ~65 km/h sebességről végezték.
2. Az ívmeneti sodródás vizsgálatát ~35 km/h kezdősebességekről. A kívánt sebesség beállítását követően a járművezető benyomta a tengelykapcsoló pedált, majd hirtelen mozdulattal balra, végállásba tekerte a kormányt, és hagyta az autót kifutni. Kellően alacsony (~10km/h) sebességnél, lehetősége volt a gépkocsit fékezéssel megállítani.

Ezeket a vizsgálatokat többszörösen végezték el az egyes gumiabroncsokkal.

A menetdinamikai mérőeszközök:
1. DriftBox – gyorsulás, szögsebesség, GPS, 10Hz-es rögzítés
2. GPS – 10Hz mintavételezéssel, önálló eszköz, BT-on ill. USB-n továbbított jel.
3. XL-Meter – gyorsulás, 200Hz mintavételezéssel
4. ScanTool – OBD-n vett sebességjelek, 5Hz

Mindkét teszt esetében az egyes mérőeszközök jeleit összehasonlították, hogy az esetleges hibás méréseket kiszűrjék.

Adatok kiértékelése

Az egységes, és megfelelő pontosságú végeredmény érdekében a kiértékelés során
- a vészfékezési lassulás esetében az XL-Meter MFDD adatait vetették össze,
- az ívmeneti sodródás esetében a DriftBox komplex (pozíció, sebesség, gyorsulások) adatait vették alapul, és a már létrejött sodródási szakaszok legnagyobb keresztirányú gyorsulásértékeinek átlagait vetették össze.

(MFDD (Mean Fully Developed Deceleration): átlagos legnagyobb lassulás, azaz a lassulásértékek középértékének meghatározásakor csak a legnagyobb lassulásértékeket vesszük figyelembe, tehát az összehasonlított érték független például az eltérő fékfelfutási időktől.)

Járművek
1. Suzuki Swift 1.3 benzines, 2007-es évjárat, ESP nélküli, ABS bekapcsolva
2. Toyota Auris 1.6 benzines, 2010-es évjárat, ESP kikapcsolva, ABS bekapcsolva
A mérések során mindkét gépjárműben két személy tartózkodott: a járművezető és a méréseket felügyelő, rögzítő személy.

Eredmények gumiméretenként

165/70 R14-es gumik, gumiteszt




205/55 R16-os gumik, gumiteszt



A mért lassulásértékek és keresztirányú gyorsulások átváltása pontértékekre:



Az értékek m/s2-ben értendők.

Jelmagyarázatok, megjegyzések:
++     abszolút legjobb eredményt produkálta az adott összehasonlításban (pl. a vészfékezés, vizes úton oszlopban)
+     az adott méretben a legjobb (feltéve, hogy nem abszolút legjobb)
-     az adott méretben a leggyengébb (feltéve, hogy nem abszolút leggyengébb)
--     abszolút leggyengébb


A Gumiteszt eredményeinek összefoglalása

Összességében elmondható, hogy már a koratavaszi és későőszi időszakban is van létjogosultsága a téli gumiabroncsoknak. 7..10°C közötti hőmérsékleten, száraz útfelületen, a kisebb méretű gumiabroncs tekintetében a nyári abroncsénál jobb eredmények is születtek, azonban vizes útszakaszokon 7..9°C között jelentősen jobb eredményeket produkáltak a téli gumiabroncsok.
Levonható az a következtetés tehát, hogy a nyári gumiabroncsok előnyei kizárólag a száraz, míg a télieké vizes utakon mutatkoznak meg, 7 és 10°C közötti hőmérséklet tartományban.
A nagyobb méretkategória gumiabroncsaival jellemzően jobb eredmények (nagyobb lassulás, nagyobb keresztirányú gyorsulásértékek) születtek.
Az olcsó kategóriába tartozó gumiabroncs jelentősen alulmarad a mezőnytől. Az árakat is szem előtt tartva érdemes legalább közepes árkategóriájú téli gumiabroncsot választani, hiszen egy káreseménynél többszörösen megfizethetjük a különbözetet.
Talán közhely, de szeretnénk arra is felhívni a figyelmet, hogy a jó minőségű gumiabroncs sem helyettesíti az elővigyázatos, defenzív vezetéstvezetés jelentette védelemet.