Címkék: hidrogén | Toyota

2019. január 02. szerda, 20:17

 

Érdekes felmérést tett közzé az Autovista, amelyből kiderül, hogy olvasóinak többsége úgy gondolja, hogy tíz év múlva a legnépszerűbb az abszolút zöld, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás meghajtás lesz az újautó vásárlók között 28%-al, míg második helyen holtversenyben az akkumulátoros elektromos és hibrid elektromos hajtást várják. 18-18%-al. Ezeket szerintük a benzines (12%), a dízel (10%) és a plug-in hibrid elektromos (9%) hajtás követi majd. 

 

Jóllehet szélesebb körben még kevesebbet olvashatunk róla, mint a slágertémának számító akkumulátoros elektromos hajtásról, vagy napjaink legnépszerűbb zöld meghajtásáról, a külső töltést nem igénylő, a városi forgalomban akár 50-70%-ban tisztán elektromos üzemű, károsanyagkibocsátás mentes közlekedést lehetővé tevő hibrid elektromos hajtásról, sok iparági és energetikai szakértő egyetért abban, hogy a jövő abszolút zöld energiahordozója a hidrogén lehet, amely forradalmasíthatja majd a közúti, vízi, vasúti és légi közlekedést egyaránt, de új alapokra helyezheti a létesítmények energiaellátását is.

 


Abban persze megoszlanak a vélemények, hogy milyen gyorsan következhet be a hidrogén áttörés és köszönthet be a hidrogén alapú társadalom, a 18 vezető globális autógyártó és energetikai szolgáltató vállalat által megalapított Hidrogén Tanács ugyanakkor egyértelműen azon dolgozik, hogy minél szélesebb körben megismertesse a politikai döntéshozókkal és a felhasználókkal egyaránt a hidrogén, mint abszolút zöld energiahordozó jelentette előnyöket.


A hidrogén autóipari alkalmazásának élharcosa a területen legelőrehaladottabb fejlesztéseket magánnak tudó Toyota és prémium márkája, a Lexus: a világ legzöldebb és leginnovatívabb autógyártójának tartott japán autóipari óriás már nem csupán sorozatgyártott, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás személyautót (Mirai), de a technologiával meghajtott buszt (Sora), teherautót (Portal) és targoncát is kínál, miközben támogatja a hidrogén vasúti, légi és vízi közlekedésben történő fejlesztését célzó projekteket is. Utóbbira kiváló példa a tökéletes zöld körforgást megvalósító Energy Observer elnevezésű yacht, amely éppen a Föld megkerülését célzó 6 éves expedíción vesz részt. A Toyota ráadásul a technológia mihamarabbi széleskörű elterjedését segítendő mintegy 5.600 a hidrogén üzemanyagcellás meghajtással kapcsolatos szabadalmat osztott meg versenytársaival ingyenesen.

 


Az, hogy mennyire reális az Autovista olvasóinak várakozása, miszerint már 10 éven belül ez a meghajtás lesz a legnépszerűbb az új autók vásárlóinak körében, persze fogós kérdés, gyors elterjedésének igazából csak a szükséges infrastruktúra kialakításának üteme szab határt. Jelenleg Európában közel 100 nyilvános hidrogén töltőállomás van, a szakértők 2020-ra azonban már 520-al számolnak, Magyarországon is ekkorra van előirányozva az első hidrogén kút megnyitása, 2030-ra pedig már 14-et irányoz elő idehaza a szakpolitika. Addigra Európában már többezer kút várható: egyedül Nagy-Britanniában mintegy 1.150 hidrogén kút megnyitását tervezik 2030-ra.

„Egy hidrogén töltőállomás kialakítása ma mérettől és helytől függően 300.000 Euró és 2 millió Euró közötti összegbe kerül, a költség ugyanakkor folyamatosan csökken, amire hatással van az is, hogy a hidrogént központilag, utólagos elosztás mellett, vagy helyben állítják elő. Hatalmas előny ugyanakkor, hogy egy hidrogén töltőállomás kialakítása alapesetben nem igényel az elektromos töltőhálózathoz hasonló teljesen új, önálló infrastruktúrát, Nyugat-Európában számos példát találunk a meglévő töltőállomás átalakítására, egy (vagy több) új hidrogén kiállással való kiegészítésére.” – avat be Varga Zsombor, a Toyota és Lexus márkák magyarországi kommunikációjáért felelős vezetője.

A szakember arra is rámutat, hogy a melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás elektromos autók (FCEV – Fuel Cell Electric Vehicle) megtankolása nagyon hasonlóan történik a mostani benzin és dízel üzemű autók tankolásához, és miközben épp úgy 2-3 percet vesz igénybe, a hatótáv is hozzájuk hasonlóan 500-1000 km is lehet, ami rendkívül vonzó alternatívává teheti őket az akkumulátoros elektromos autókkal szemben, ezért a következő évtized közepére könnyűszerrel akár tízszer annyi FCEV is gazdára találhat évente, mint ma.

„Az akkumulátoros elektromos autók területén természetesen áttörést hozhatnak majd a következő évtized elején a szilárdtest akkumulátorok (ezek fejlesztésének vezető szereplője szintén a Toyota), amelyek alkalmazása révén drasztikusan csökken majd a töltési idő és növekszik a hatótáv, az infrastruktúra és a megnövekedett hálózati terhelés problémája azonban továbbra is fennmarad.” – mutat rá Varga Zsombor.

 

 

A szakember úgy véli, a következő évtized közepére a jelenleginél sokkal meghatározóbb szerep vár mint az akkumulátoros elektromos, mind a hidrogén üzemanyagcellás technológiára a tisztán robbanómotoros üzemű (benzines, és főként a környezetszennyező dízel) hajtások visszaesése mellett, ám a legnépszerűbb zöld meghajtást még továbbra sem ezek, hanem mostani helyzethez hasonlóan a benzines és elektromos hajtást kombináló hibrid elektromos autók jelentik majd. A nem elhanyagolható különbség az lesz, hogy míg ma a hibridek még csak a teljes újautó értékesítés valamivel több, mint 5%-át teszik ki Európában és az eladások zömét még továbbra is a benzines és kisebb mértékben az utóbbi években mélyrepülést bemutató dízelek teszik ki, addig a következő évtized közepére már a hibridek képviselik majd a fő csapást.

„2025-re a világ vezető autógyártójának számító Toyota már egyetlen olyan autót sem kínál majd, amely ne lenne elérhető részben vagy teljesen elektromos hajtással (hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos), és egyre több autógyártó jelent be minket követke hasonló ambíciókat. Szemben az idei több mint 1,5 millióval 2030-ra évi 5,5 millió részben vagy teljesen elektromos autó értékesítésével számolunk, amiből 1 millió lehet zéró károsanyagkibocsátású (akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos) modell. A teljes értékesítésünk zéró emisszójúvá tételét 2050-re várjuk, ám a zöld értékesítések felgyorsulásával és az ezt célzó szabályozások szigorodásával ez akár hamarabb is bekövetkezhet.” – avat be Varga Zsombor.

A szakember arra is rámutat, hogy az újautó értékesítések zöldülésében a magánvásárlók ezirányú preferenciája mellett meghatározó szerepe van a Klíma Csoport EV100 elnevezésű globális kezdeményezéséhez hasonló megmozdulásoknak, amelynek keretében meghatározó globális vállalatok kötelezték el magukat arra, hogy 2020-ra vállalati flottáik 25%-a, 2025-re 50%-a, 2030-ra pedig 100%-a hibrid elektromos, hálózatról tölthető hibrid elektromos (plug-in hibrid), akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos járművekből álljon. A világszintű újautó vásárlásoknak ugyanis mintegy felét teszik ki a vállalati flották részére történő értékesítések, így egy ilyen mérvű elmozdulás, ha egyre több vállalat csatlakozik a kezdeményezéshez, érzékelhetően felgyorsíthatja az újautópiac zöldülését.

Az Autovista olvasóinak várakozása egyelőre tehát kissé túl optimistának tűnnek, hiszen tíz éven belül, 2028-ra azzal számolnak, hogy az újautó eladások 73%-a részben vagy teljesen elektromos lesz: 28% hidrogén üzemanyagcellás elektromos (FCEV), 18% akkumulátoros elektromos (BEV), 18% hibrid elektromos (HEV) és 9% hálózatról tölthető avagy plug-in hibrid elektromos (PHEV). Varga Zsombor azonban emlékeztet arra, hogy az autógyártók azokat az autókat gyártják majd, amelyekre van igény, így az Autovista olvasók várakozása akár önmegvalósító is lehet: ha valóban ekkora igény mutatkozik majd az alternatív hajtású autókra, akkor a többi gyártó is követi majd a Toyotát és a Lexus kínálata és értékesítése drasztikus zöldítésében.

 

 

 

 


  •  

Újabb cikkek a témában:
Korábbi cikkek a témában:

 

Hozzászólások

Folyamatban....
Befejezve
Sikertelen

Autóspanasz.hu

e-mail

Hírlevél


ADATVÉDELEM  |  IMPRESSZUM  |  MÉDIAAJÁNLAT

  OBSERVER